Király volt a Trónok harcában, de király volt már az Alul semmiben is. Mark Addy most az Atlantisban játszik olyan Herkulest, amilyet biztosan nem láttunk még. Aiysha Hart (Ariadné), Robert Emms (Pitagorasz) és Jack Donnelly (Jason) után ő a sorozat negyedik főszereplője, akivel interjút olvashattok a hétvége folyamán.

Hogyan talált meg Herkules szerepe az Atlantisban?

Nos, Johnny (Capps) és Julian (Murphy) küldött nekem néhány forgatókönyvet. Valami olyasmire számítottam, hogy majd fokozatosan bemutatkoznak a szereplők, de ahogy olvastam, rájöttem, hogy egyáltalán nem egy szokványos tévés forgatókönyv van a kezemben. A Minótaurosz és a labirintus is szerepel az első epizódban, úgyhogy szó sincs hosszadalmas felvezetésről, egyből az akció közepébe csöppenünk. Az egész ötlet léptéke egyszerűen lenyűgözött, és ez az ambíció elegendő volt számomra, hogy azt mondjam rá, nagyon szeretném ezt megcsinálni. Tényleg hihetetlen - ha mozifilm forgatókönyv kerülne a kezembe, ami ennyire jó, nagyon boldog lennék vele! Miután leültem ezekkel a fickókkal, rájöttem, hogy nagyon jó kezekben vagyunk, ami a CGI-t és az effektusokat illeti, náluk jobban senki sem ismeri ezeket a dolgokat ebben az országban. Nem kellett kétszer kérdezniük.

Az Atlantis grandiózus új produkciónak tűnik, kicsit mesélj róla nekünk...

Van benne akció, kaland, barátság, hűség, sors és végzet, számtalan olyan dolog, ami szerintem igazi hullámvasúttá teszi ezt a sorozatot. Én mindig szerettem a hullámvasutat!

Milyen egy legendát játszani?

Talán nem az a Herkules, aki elsőre beugrik az embereknek. Eleinte a gyerekeim is kötekedtek kissé az ötlet hallatán, hogy én játszom Herkulest. Megmutattam nekik a Britannia legerősebb embere című műsort, és megmagyaráztam, hogy az erős fickók bizony így néznek ki - az én Herkulesem nem azért erős, mert minden nap edzőterembe jár, hanem mert Zeusz fia!

Úgy tűnik, mintha a Herkulesednek lenne néhány esendősége...

Ő a saját képzeletében legenda. Ha valakivel összetűzésbe kerül a kocsmában, mire hazaér, ezt már úgy adja elő, mintha egy hadsereget győzött volna le. Ő saját maga marketingese, a magának tulajdonított mindenféle hőstetteket mindenképp érdemes fenntartással kezelni! Jason és Pitagorasz ezt szórakoztatónak találja. Ők a maguk módján bele is mennek a játékba, mert tudják, hogy ő ilyen, és olykor jót tudnak mulatni, ha pórul jár.

Rengeteg jeleneted van Jasonnel (Jack Donnelly) és Pitagorasszal (Robert Emms), és úgy hallani, sokat mókáztok a kamera előtt és azon kívül is.

Ez nagyszerű dolog. Mielőtt megkezdtük volna a próbákat, elküldtek minket lovagolni, eltöltöttünk három-négy napot Franciaországban, egy kaszkadőr istállónál, ami jó lehetőség volt, hogy megismerjük egymást. Ez a mi szempontunkból nagyszerű volt, mert rengeteg időt tölthettünk el egymás társaságában, és azt eredményezte, hogy amikor az első nap megérkeztünk a forgatásra, már ismertük egymást, ami nem mindig van így. Minden nap együtt reggelizünk, ebédelünk és vacsorázunk, gyakorlatilag azóta, hogy elkezdtük áprilisban a forgatást, úgyhogy meglehetősen jól ismerjük egymást.

Milyen volt külső helyszínen forgatni Marokkóban?

Forró! Amikor az ember kint van a sivatagban, negyven fokban, méghozzá bőrruhában, ott aztán nincs hová bújni a nap elől. És amikor azt hinnénk, ennél nagyobb már nem lehet a hőség, a rendező bemondja, hogy akkor most pattanjatok lóra...

Amit ott forgattunk, az szó szerint a sivatagban játszódik; azt nem lehet máshol megcsinálni. Számomra az a lenyűgöző, ahogyan a Marokkóban készült felvételeket összeillesztették a Chepstowban forgatott jelenetekkel, anélkül, hogy látni lehetne a különbséget, zökkenőmentes az átmenet. Ez az okos kameramunkának és bevilágításnak köszönhető, meg annak, hogy mindenki nagyon érti a munkáját, figyelemreméltó teljesítmény. Mindössze három hétig forgattunk odakinn, de ez elég volt ahhoz, hogy a produkció megkapja azt a hangulatot és léptéket, ami itt kivitelezhetetlen lett volna.

Mi a legviccesebb dolog, ami a forgatáson történt?

Jackkel közösen forgattunk egy jelenetet, amelyben egy csónak este átvisz bennünket a folyón. Volt velünk egy idősebb színész, aki Kharónt játssza (a görög mitológiában az alvilág révésze - a szerk.), akit úgy maszkíroztak el, hogy úgy nézzen ki, mint a halál, ijesztő kontaktlencsével és beborítva pókhálókkal. Ki kellett szállnunk a csónakból, ami után ő visszahajtja a ladikot a folyó másik partjára. Néhányszor megcsináltuk a jelenetet, majd az ötödik csapónál, amikor elmondtam a szövegemet, megfordultam, és látom, hogy elesett és eltűnt a csónakban. Ez a felvétel biztos nem fog bekerülni a jelenetbe, mi ott elvesztettük a pillanat fennköltségét!

Egy fantasy darab élvezetesebb munka, mint egy kortárs dráma?

Bizonyos szempontból igen, mert megteremtünk egy világot annak szabályrendszerével együtt. Talán vannak olyan dolgok, amiket egy kortárs darabban nem csinálnánk, itt viszont lehetőség van rá. Ezenkívül ez egy mitológiai világ, úgyhogy nincsenek szabályok és kötöttségek arra nézvést, hogy mit tehetünk meg és mit nem, és ebből adódóan kicsit több szabadságunk van abban, hogy létrehozzunk egy világot, ami benépesül izgalmas karakterekkel.

Nézni fogják a gyerekeid?

Borzasztóan várják már, és hirdetik mindenfelé. Együtt fogjuk nézni mindannyian, és kíváncsian várom, hogy mi lesz a véleményük.

Forrás: BBC